Sárgapettyes varánusz (Varanus panoptes horni) a két lábra emelkedő hüllő

Nagy méretének és gyönyörű megjelenésének köszönhetően igen közkedvelt varánusszá vált a sárgapettyes vagy argus varánusz. Egyik különlegessége abban rejlik, hogy ő az egyetlen varánuszfaj, amelyik képes két lábra emelkedni. Három alfaját tartják számon, melyek közül is legelterjedtebb a Varanus panoptes horni. Eme nagytestű varánusz tartása kezdő hüllőtartóknak nem javasolt!

Élőhelye, földrajzi elterjedése:

A Varanus p. horni Pápua Új-Guinea déli részén félsivatagos, szavannás, füves- erdős környezetben fordul elő. Kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A V. p. rubidus és V. p. panoptes Ausztráliában honosok, ahol az 1930-as években betelepített óriás varangyok (Rhinella marina) elszaporodása odáig vezetett, hogy elkezdték kipusztítani a sárgapettyes varánuszokat és egyéb állatokat is természetes élőhelyükről. Ausztrál kutatók azonban képesek voltak megtanítani a varánuszoknak, hogy elkerüljék ezeket a varangyokat, jó tanulóképességüknek köszönhetően.[1]

Megjelenése

Színezetét barnás alapon sárgás mintázat és foltok jellemzik. Mintázata és színárnyalatai egyediek, vannak köztük kirívóan színes példányok. Tudományos nevének jelentése ”a mindent látó szem”. Teste nyúltabb, hosszú erős farkuk testüknél hosszabb. Hosszú éles, kaparáshoz, mászáshoz és ásáshoz alkalmas karmaik vannak. Jellegzetes hosszúkás fejük testükhöz mérten kisebb, mint a legtöbb varánusznak. Ivari kétalakúság megfigyelhető náluk. Általánosságban elmondható, hogy a nőstények kisebbek, kecses vékony mellső lábakkal, míg a hímek nagyobbak, és vastag ”Popeye” karral rendelkeznek. A nőstények körülbelül 90-100 cm-re nőnek, míg a hímek 140-160 cm teljes hosszúságot érhetnek el. A kígyóhoz hasonló villás nyelvük van, amely a szagérzékelő Jacobson-féle szervhez továbbítja a szaganyagokat. Ez utóbbi szervsegítségével tájékozódnak a környezetükben, és derítik fel a különféle illatanyagok forrását. Megfelelő tartási körülmények mellett 15-20 évig is élhetnek.

Takarmánya

Ragadozó életmódot folytatnak. Táplálékukat főként rovarok, halak, hüllők, madarak, és kisemlősök képzik. Fiatalkorban főként ízeltlábúakat fogyasztanak, majd fokozatosan térnek át a többi eleségükre. Fogságban fiatalkorukban adhatunk nekik tücsköt, sáskát, csótányt, gyászbogár- vagy rózsabogárlárvát, melyeket akár napi rendszerességgel kaphatnak. Növekedésükkel párhuzamban adhatunk nekik egyre többféle takarmányt, ilyen lehet a csirkehús, egér, patkány, kisebb madarak, kiegészítésképp pedig tojást. Ezeket heti 1-2 etetéssel kínálhatunk nekik változatosan. Takarmányállatokkal elegendő mennyiségű természetes kalciumot tudnak bevinni szervezetükbe, de ettől függetlenül főleg kiskorban ügyelni kell a kalcium és a vitamin megfelelő adagolására.

A természetben vadászat közben képesek akár a legnagyobb ragadozókat is elriasztani néhány finom falat érdekében!

Habitusa

Akaratos jellemű, erős természettel rendelkező faj. Jobban szeretik a nyugodt és stresszmentes környezetet. Hosszú idő után és sok türelem hatására kezelhető állat válhat belőlük. Fiatalkorban félénkebbek, agresszívabbak, de az idő múlásával megfelelő foglalkozás mellett szépen lassan elkezdenek megnyugodni. Védekezéskor többnyire farkukat ostorként használják, ritkábban kezdik csak harapással. Ilyenkor jellegzetes ”fújtatásba” kezdenek. Ha megijed, képes hosszan gyors tempóban szaladni. Igen intelligens hüllő, rendkívül jó tanulási és problémamegoldó képességgel. Könnyedén kinyitják a nem megfelelően zárt terráriumot, felismerik a gondozójukat és eszközeit, megtanulják az etetés idejét. Kerüljük a hirtelen mozdulatokat, amelytől megijedhetnek, és ezzel kárt okozhatnak mind nekünk, mind saját maguknak. Érdemes őket magányosan tartani, de előfordul, hogy több egyed békésen tud egymás mellett élni, még akár a hímek is.

Legkülönlegesebb képességük abban rejlik, hogy képesek két lábra emelkedni, hogy körbetekintsenek, esetenként pedig így riasztják el ellenfelüket. Ilyenkor hátsó két lábukra és erős farkukra támaszkodnak. Ez a jelenség más varánuszokra nem jellemző.

Szaporodása

Spermatárolásra képes faj, emiatt egy év alatt akár 5 fészekaljat is rakhatnak egyetlen sikeres párzásból. Átlagosan 6-12 tojást tojnak, de előfordulhat ennél nagyobb tojásszám is. A kikelő kicsik 25-30 cm-esek. Az első napokban a szikzacskójuk tápanyagait élik fel, ezt követően kezdenek el vadászni.

Tartása

Mivel nagytestű aktív fajról van szó, így elengedhetetlen számára a minél tágasabb ingergazdag környezet biztosítása. Egy felnőtt állatnak minimum 300×100 cm alapterületű terrárium szükséges, emellett érdemes akár egy kinti vagy egy benti kifutót biztosítani a nagyobb mozgástér biztosítására. Aljzatnak alkalmazhatunk vastagon elhelyezve homokos-földes keveréket vagy mulcsot. A terráriumon belülre különféle tereptárgyakat kell elhelyezni, és rejtőzködésre alkalmas helyeket kell kialakítani, amely méretének megfelelő, és nem okoz sérüléseket. A terráriumon belülre elhelyezhetünk faleveleket és illatanyagokat, így egy kis interakcióra inspirálhatjuk. Szeretnek úszni, és elmerülni a víz aljára akár hosszú időre, így a méretének megfelelő nagyságú vizes medencét is kell biztosítani a számukra.

Biztosítanunk kell erős UV-B sugárzást, ami elősegíti a kalcium beépülését a szervezetbe, ennek hiányában deformitás alakulhat ki, és a csontok meggyengülhetnek. Emellett melegítő izzóra/izzókra van szükségük, amely segítségével szabályozni tudjuk a megfelelő hőmérsékletet a számukra.

Meleg oldalon 35-40°C, hideg oldalon 25-28°C-ot kell biztosítani. A napozó alatti hőmérséklet elérheti az 50°C-ot is. Az éjszakai hőmérséklet visszahűlhet akár 18-20°C-ig is, ezzel biztosítjuk a napi hőingást. Átlag 60-70%-os páratartalomra van szükségük, amelyet párásítással és vizes medence nagyságával tudunk biztosítani.

Kinek ajánljuk ezt a fajt?

Olyan hüllőrajongónak, akinek nagy a felelősségérzete, sok türelme és kitartása van, emellett képes biztosítani egy hatalmas helyet a varánusz számára és nem szeretné folyamatosan fogdosni és piszkálni, leginkább gyönyörködne benne.

[1]https://www.researchgate.net/publication/348459389_Variation_in_size_and_shape_of_toxin_glands_among_cane _toads_from_native-range_and_invasive_populations

Frissítés: 2023.09.24.