Rengeteg írás és információ közül válogathatunk az interneten, mikor rákeresünk a vitorlásgekkókra. Meglehet, hogy ezzel a cikkel is csak bővítem az elérhető tudásbázist, ám a következő cikkeimben mégis megpróbálom a magam szemszögéből bemutatni nektek ezt a csodálatos apró lényt, amely annyi örömöt tud vinni hétköznapjainkba.
Kihaltnak vélt, majd 1994-ben újra felfedezett faj
Az új-kaledóniai vitorlásgekkót 1866-ban fedezte fel a francia Antoine Alphonse Guichenot (1809-1876) zoológus, aki a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum megbízásából vett részt olyan expedíciókon, melyek kifejezetten a halak és a hüllők tanulmányozását tűzték ki célul.
A Correlophus ciliatus nevet adta neki, mely a „cilium”, azaz a szempilla latin megfelelője, utalva az állat szemei fölött elhelyezkedő markáns, szempillaszerű tüskéire.
Ezt a fajt hosszú ideig kihaltnak hitték, ám 1994-ben Philippe de Vosjoli és Robert Seipp ismételten rátalált. Philippe de Vosjoli, a tápjairól sokak számára ismert Allen Repashy, valamint Frank Fast újabb expedíciókat vezettek Új-Kaledóniába, ahonnan 1996 és 1998 között több állatot is az Egyesült Államokba vittek. Innentől datálható az az őrületes szimpátia, mely sokunkban kialakult és vett rá a tartásukra.
Élőhelyük meteorológiája
Gekkónk az Ausztrália és Új-Zéland között elhelyezkedő új-kaledóniai szigetvilág déli részein található meg, ezen belül is a legnagyobb szigeten, a Grande-Terre déli részein, valamint a Pine-szigeten. Érdekességként említeném meg, hogy James Cook fedezte fel a szigeteket 1774-ben, mely a mai napig francia fennhatóság alatt áll. Fővárosa Nouméa. Az UNESCO Világörökségének listájára 2008-ban került fel.
A vitorlásgekkó elterjedési területét trópusi, forró és párás klíma jellemzi. Az utolsó 71 év (1952- 2023) alatt 2 mérőállomáson rögzített adatok alapján elmondható, hogy:
- A nappali átlaghőmérséklet 27.5°C (25°C és 31°C között ingadozik), az éjszakai 20.5°C (13°C és 23°C között alakul).
- Havonta átlagosan 9 napot esik az eső, ez természetesen az évszakoktól függően egyenetlenül oszlik el. A téli hónapokban 11-13 nap, a nyári hónapokban 4-7 nap.
- Az éves átlagos csapadékmennyiség 89 mm. Legszárazabb hónapok a szeptember, az október és a november, amikor átlagosan csak 51.8 mm eső esik.
- A levegő páratartalma éves átlagban 73% és 81% között ingadozik.
- A nappali órák száma átlagosan 12.2 óra. A nappal decemberben a leghosszabb (13.5 óra), júniusban pedig a legrövidebb (10.7 óra).
Fontosnak tartom bemutatni az eredeti élőhelyükről származó mérési adatokat, hisz az otthonunkban hasonló körülményeket/viszonyokat szükséges biztosítanunk. Mindemellett megjegyezném, hogy a fenti adatokat a turisztikailag is jól megközelíthető helyekre telepített állomásokon mérték és nem a gekkók közvetlen élőhelyén.
Ahogy én modellezem a helyüket
Mielőtt továbbmennénk, szeretném leszögezni, hogy rendkívül sok tartástechnológia ismert, mindenki másra esküszik, más vált be neki. Személy szerint jobban szeretem a természetes, bioaktív tartást. Egy jól beállított, az állat igényeit szem előtt tartó terrárium ingergazdagabb környezetet biztosít, amely ösztönzi a természetes viselkedést, mozgást, ezáltal biztosít hosszabb, egészségesebb életet a kedvencünknek. Minden esetben álló terráriumot használok, hiszen ezek a gekkók a természetben is falakók, a vadonban 2-5 méter magasságban élnek.
Amire mindenképpen odafigyelek a helyük kialakításánál:
a) Talaj vastagsága, illetve az ivar, azaz hímről vagy nőstényről gondoskodunk.
Általánosságban elmondható, hogy egy jó bioaktív terrárium klímájának szabályozásában a talaj összetételének és vastagságának nagy szerepe van. Törekszem a talajt vastagra venni, ezért olyan terráriumot választok, melynek az alsó szellőzőrácsa magasan helyezkedik el. A nőstények a tojásaikat mélyre ássák, emiatt náluk külön odafigyelek, hogy a talaj minimum 15 cm vastag legyen.
b) Testméret és annak adottságai, gondolok itt arra, hogy megvan-e még a farka, esetleg megjelent-e nála FTS (floppy tail szindróma).
A farokvesztés általános jelenség, védekezésként már kisebb stressz hatására is megtörténhet. A farkukat vesztett állatok mozgásukban eleinte bizonytalanabbak, újra kell tanulniuk az egyensúlyozást, ezért sűrűbbre kell hagyni a berendezés elemeit. Ugyanez igaz az FTS-el rendelkező állatokra, ami alapvetően csak esztétikai probléma, de így is jobb, ha sűrűbb berendezést biztosítunk több vízszintesen elhelyezkedő mászóággal.
c) Az adott állat személyisége, mennyire nyugodt, esetleg félénk.
Egy nyugodt gekkó többször pihen szem előtt, egy félénk egyed esetében azonban optimálisabb a sűrűbb berendezés kialakítása, hogy el tudjon bújni, és biztonságban érezze magát.
d) Könnyű legyen megtalálni a tojásokat.
A bioakív terráriumaim elsősorban a gekkóim jólétét célozzák, ugyanakkor egyszerű szétszedni és összerakni őket.
e) Legyenek a lakásom díszei, kellemes és nyugtató legyen az élőhelyüket csodálni.
f) Évszakok modellezése:
Tenyésztőként ügyelek a téli és nyári évszakok kialakítására. Ez bizonyíthatóan hosszabb, egészségesebb életet kínál a gekkóknak, hisz lehetőségük van a szaporodási szezon után megpihenni, a felélt tartalékokat pótolni. Az évszakokat a hőmérséklet, illetve a napos órák számának, a csapadékmennyiségnek, valamint az elérhető táplálék mennyiségének változtatásával modellezem. A téli időszakban az állatok mozgása, anyagcseréje lelassul. Kevesebbet esznek, emiatt az általam kínált takarmány/táplálék fehérjében, kalciumban, és vitaminban dúsabb. Ilyenkor magasabb fehérjetartalmú tápot választok, és több katonalégylárva-port is keverek az eleségükbe mindamellett, hogy rendszeresen kapnak élő takarmányt/rovarokat is. Nyáron a meleg miatt élénkebbek, anyagcseréjük felgyorsul, többet vadásznak, ezért több élő eleség fogy. Ezt ellensúlyozva visszaveszem a kínált táp fehérjetartalmát.
Következő cikkeimben részletesebben fogom boncolgatni ezeket a témákat, megosztva veletek a sok éves tapasztalatomat, észrevételeimet, így folytatás következik.
Források:
https://worlddata.info/oceania/new-caledonia/climate.php
https://hu.allmetsat.com/eghajlat/uj-kaledonia.php?code=91592 https://hikersbay.com/climate/newcaledonia?lang=hu