Szerző: Hegyi Flóra
Tudtad, hogy egy kezdetleges hangyakolóniát általában kémcsőben tartanak? Ennek legvégében egy nedves vattapamacsot szoktak elhelyezni, elejét pedig szintén vattával zárják le úgy, hogy sűrű szövése ellenére se fulladjanak meg a lezárt légtérben az állatok, tehát az képes valamennyi levegő áteresztésére. Egy nagyobb kolóniát már formikáriumokban szoktak elhelyezni, amely egy kifejezetten hangyák számára gyártott, többnyire műanyag „terrárium”.
Amikor megfogunk egy kígyót, néhány alapszabály betartására érdemes figyelni, mint például, hogy lehetőség szerint két ponton támasszuk alá a testét. Abban az esetben, ha csak egy ponton fogjuk meg, az nem tesz jót az állat gerincének. Mindemellett nem érdemes a fejét és a testének legvégét sem piszkálni, mivel stresszeli az állatot. A fejrészét különböző szagokkal ingerelhetjük is, például nem szerencsés úgy érintkezni az állattal, hogy előtte egeret, patkányt, vagy más potenciális zsákmányállatot fogtunk meg.
Gondoltad volna, hogy a levélsáskák álcázási módszere valójában nem mimikri, hanem kripszis? Sokak számára talán ismeretlen lehet a fogalom, azonban a különbség szembetűnő, hiszen amíg egy mimikri valamilyen hamis információ átadásával téveszti meg ellenségeit, addig a kriptikus élőlények egy egyszerű álcázást használnak, néhány megtévesztő mozgáskoordináció kíséretében.
Tudtad, hogy a teju (Tupinambis rufescens) nem csak kizárólag hús alapú táplálékot fogyaszt? Első ránézésre kifejezetten ragadozónak tűnhet, ami részben igaz is, azonban ez a termetes hüllő növényi alapú táplálékot is fogyaszt, például különböző gyümölcsféléket. Ha egy ilyen állat tartása mellett döntesz, akkor fogságban is biztosítanod kell számára a megfelelően változatos étrendet, a vitamin alapú készítményekkel kiegészítve.
A szivárványos földikígyó (Xenopeltis unicolor) a terrarisztika berkein belül népszerű faj. Fénylő, szivárványos pikkelyei mellett sok más érdekes jellemzővel is rendelkezik, például magán hordoz pár ismertető jegyet a boáktól és a pitonoktól is, tudományos konszenzus pedig még nincs a témában, hogy pontosan hova tartozik a kettő közül. Terráriumi körülmények között szinte alig láthatóak, ugyanis a földben élnek, amiről ásáshoz alkalmazkodott fejformájuk is árulkodik.
Tudtad, hogy a boák kiválóan úsznak? Sok más kígyóval ellentétben ők nem kerülik, sokkal inkább kihasználják a víz közelsége által nyújtott lehetőségeket. Ebből kifolyólag terráriumi tartásuk során is előnyös, ha rendelkezésükre áll egy méretükhöz képest nagyobb medence, amiben kedvükre megmártózhatnak, ha akarnak.
Tudtad, hogy a botsáskák valójában nem a sáskákhoz (Acridoidea) tartoznak? Egy teljesen külön rendet (Phasmatodea) alkotnak. Habár magyar nevük megtévesztő, fontos hogy ne keverjük össze őket!
Tudtad, hogy a hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla nasuta) igazi mémsztár? Érdekes fejszerkezetének köszönhetően számos mémben és akár céges kampányban is találkozhattunk már ezzel a trópusi kígyófajjal.
A hobbiban leggyakrabban előforduló hegyi agáma faj az Acanthosaura capra. Tartása viszonylag egyszerűnek mondható, és nagyon látványos vizes-erdei terráriumot tudunk kialakítani számukra. Fontos tudni azonban, hogy a legtöbb hüllővel ellentétben, ők annyira nem kedvelik a nagy meleget, a terrárium hőmérsékletét célszerű 28 °C alatt tartani.
Tudtad, hogy az afrikai óriáscsigák számára elengedhetetlen a külső ásványianyag forrás? Ezt leggyakrabban szépiacsonttal biztosítják számukra, de előfordulhatnak más alternatívák is. Ha nem jutnak megfelelő mennyiségű ásványianyaghoz, például kalciumhoz, akkor előfordulhat, hogy nem megfelelően növekszik a házuk, esetleg puha marad vagy eldeformálódik.
