Szerző: Hegyi Flóra
A korábbi cikkekben már több ízben megismerkedhettünk az evolúcióval, hogy hogyan halnak ki és jönnek létre új fajok. Most egy igencsak érdekes fajt hoztam nektek, amely egy nagyon egyedi és ritka helyzetben van. A terrarisztika sokszínű bugyraiban ugyanis van egy olyan csótányfaj, amely a természetben kihalt, viszont léteznek olyan hobbisták, akik máig őriznek egy-egy csapatot a fajból gyűjteményeik mélyén. Ez nem más, mint a Simandoa conserfariam, amely genuszának eddigi egyetlen ismert faja. Hol volt, hol nem volt… Történetük nem éppen mesébe illő, hiszen ezek kihalása is emberi tevékenységhez köthető. A délkelet-guineai Nimba-hegyet már a 2000-es évek elején is súlyosan érintették…
Az imádkozó sáskák híresek álcázási képességeikről: testük és mozgásuk olyan módon alakult ki, hogy a növények között szinte észrevehetetlenek. Fogólábaikat általában összekulcsolva tartják, innen ered az „imádkozó” elnevezés.
A madagaszkári bütykös csótányok (Gromphadorhina portentosa) elterjedt és közkedvelt házikedvencek lettek az elmúlt évtizedek során. Nagy termetük és különleges megjelenésük csak még vonzóbbá teszi őket az érdeklődők számára. Nevükből adódóan Madagaszkáron őshonosok, ahol lebontó szervezetekként rendkívül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Legkedveltebb táplálékaik közé tartoznak a lehullott trópusi gyümölcsök és az avar. A legtöbb csótányfajjal ellentétben nekik nincsenek szárnyaik, így ellenségeik elől futva menekülnek, azonban van egy további érdekes képességük: a sziszegés. Ha az állat veszélyben érzi magát, erőteljes és jellegzetes hangot generálva próbálja elrettenteni ellenségeit. Ezt a hangot sokan hasonlítják a kígyók sziszegéséhez. A hangok rejtélye Az akusztikus…
Az ovoviviparitás magyarul álelevenszülésnek nevezhető, azonban ez a kifejezés megtévesztő lehet, hiszen az ovoviviparous állatok álelevenszülése nem összetévesztendő az emlősök reprodukciója alatt értett szüléssel. Maga a „viviparity” kifejezés élve születést jelent. Másképp hisztotrófiás viviparitásnak is szokták nevezni, ami talán jobban lefedi a jelenséget. A fejlődő embrió többféle módon is tápanyagokhoz juthat, ez fajonként, állatcsoportonként eltérő. Az anyaállat méhének váladékából, de a megtermékenyítetlen peték, vagy akár testvéreik elfogyasztása által is táplálékhoz juthatnak a fejlődő szervezetek [2]. Forrás: L. H. PHILLIPS, M. KONISHI, „Control of Aggression by Singing in Crickets”, 0 1973.
A Fourier-transzformáció Joseph Fourier-ről kapta elnevezését. Segítségével a jelfeldolgozás alatt kapott hullámtartományok tulajdonságait lehet elemezni, behatóbban megvizsgálni, így a tudomány számos területén alkalmazzák.
A pronotum egy kitüremkedő, lemezszerű szerkezet, amely egyes rovarok torának egészét vagy egy részét borítja. Forrás: E. Hunsinger, H. Root-Gutteridge, D. A. Cusano, és S. E. Parks, „A description of defensive hiss types in the flat horned hissing cockroach ( Aeluropoda insignis )”, Bioacoustics, köt. 27, sz. 3, o. 261–271, júl. 2018, doi: 10.1080/09524622.2017.1327371.
Támadó, fenyegető, erőszakos, ritkább esetben védekező viselkedésmód
Az akusztikus kommunikáció során az állatok különböző hangjelzések segítségével adnak tájékoztatást egymás számára. Ennek célja sokféle lehet, használhatják például területvédés, harc, párosodás vagy akár a dominancia kimutatására is. A hang gyorsan, és a tér minden irányában terjed, ezért sokszor komplikált annak pontos forrását meghatározni. Akusztikus kommunikációt leginkább a gerincesek és az ízeltlábúak esetében figyelhetünk meg.
A Föld egy hatalmas, összefüggő rendszer, amelyben minden élőlénynek és fajnak megvan a szerepe. Sajnos azonban évről évre találkozhatunk kihaló fajokkal, vagy a kihalás szélére sodródott állatokkal. Ez valamilyen szinten a természetes rendszer része, azonban az utóbbi évszázadokban-évtizedekben jelentősen megnövekedett az emberi tevékenység által, vagy hozzájárulásával bekövetkezett kihalások száma. Sokszor el sem jut hozzánk egy-egy faj segélykiáltása, mielőtt még időben cselekedni lehetne. És ha nem is olyan szembetűnő a változás, minden ökoszisztémára hatással van egy-egy faj eltűnése. Sokszor talán nem is foglalkozunk a messzi földön elpusztult fajokkal, hiszen ez minket közvetlenül nem érint, azonban nem érdemes elbagatellizálni a témát, mert…
A tőrfarkú rákokat joggal nevezhetjük élő kövületeknek, ugyanis már 300 millió éve szinte változatlan formában vannak jelen a Földön. Ez azt jelenti, hogy már a dinoszauruszok előtt megjelent első, a maihoz hasonlatos alakjuk. Azonban ma már lassan a kihalás szélére sodródnak, ugyanis élőhelyük csökkenése mellett az emberek is túl sok példányt fognak be. Ez azért van, mert az állat vére egy koagulogén nevű fehérjét tartalmaz, amelyhez hasonlót még nem sikerült szintetizálni a tudósoknak, illetve kedvelt állat a preparátorok köreiben is. Azok a tengeri ízeltlábúak, melyek a mai tőrfarkú rákokhoz hasonló formát mutatnak, már az Ordovícium korban (485,4 millió és 443,8…
