Még a szenvedélyes, társállatként madárpókokat tartó pókimádók között is akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy ennek a nagyra növő és félelmetes külsejű póktársaságnak hazánkban is élnek közeli rokonai, a torzpókok képviselői. Ugyan jóval kisebbek trópusi rokonaiknál, nem is annyira ijesztőek, de sajátos életmódjuk és ritkaságuk miatt különös érdeklődésre tarthatnak számot.

Magyar elnevezésük testarányaikra utal. A közismert pókok szembeszökő jellemzője, hogy előtestük arányaiban kicsi, ehhez kapcsolódik a sokszorosan nagyobb, vaskosabb, rendszerint gömbölyded vagy ovális utótest. A torzpókok előteste széles, arányaiban nagyobb, meghaladja az utótest felét, és ehhez még hatalmas, csaknem ugyanilyen hosszú, előre álló borotvaszerű csáprágók kapcsolódnak, amelyek pengéje nyitott állapotban függőlegesen áll.


Életmódjuk a hazai pókfajok mindegyikétől eltér. A nőstények zsákmányszerzésükhöz nem készítenek fogóhálót, hanem a pókfonálból nemezszerű anyagot szőnek, ebből fogóharisnyát készítenek, amely egyben lakóhelyül is szolgál számukra. A harisnya feji vége ujjnyi vastag és vakon végződik, mint az igazi harisnyák feje, ez a fűszálak között a talaj felszínén, vagy az avar alatt vízszintesen fekszik. A szára pedig egy akár 30-40 cm hosszú ugyancsak vakon végződő, puha falú lakócső, amely egy függőlegesen a talajba ásott aknát bélel. A végében találjuk a pók lakókamráját. A nőstény egész életét ebben tölti, itt nevelgeti ivadékait is. Ha egy hangya, vagy más apróbb rovar keresztülmászik a fogóharisnya fején, óhatatlanul is megrángatja annak szálait. A kiváltott finom rángatás kulcsinger a pók számára. Villámgyorsan felrohan belül a harisnya szárán, és hatalmas csáprágóival annak falán keresztül megragadja a zsákmányát. Berángatja a lakócsőbe, elfogyasztja, majd a zsákmányszerzés közben keletkezett sérüléseket a harisnyán kijavítja. A lakócsövet csak az ivarérett fiatalok hagyják el. A nőstények új aknát és lakócsövet készítenek, a hímek párt keresnek maguknak, majd a párzást követően szabadon élnek.


A torzpókoknak hazánkban három egymáshoz rendkívül hasonló faja él: a kövi torzpók (Atypus muralis
Bertkau, 1890), a tölgyes torzpók (Atypus affinis Eichwald, 1830) és a szurtos torzpók (Atypus piceus Sulzer, 1776). Közös jellemzőjük , hogy kolóniákban élnek, és ahol előfordulnak, számos fogóharisnyát találhatunk viszonylag kis területen egymás közelében.
A hazai torzpókok mindhárom faját természetvédelmi törvény oltalmazza. Ezért begyűjteni, tartani őket tilos.

A torzpókfélék (Atypidae) rendszertani besorolása
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok (Mygalomorphae)
Öregcsalád: Theraphosoidea
Család: Torzpókfélék (Atypidae)
Nem: Atypus Latreille, 1804
Nem: Calommata Lucas, 1837
Nem: Sphodros Walckenaer, 1835