Szerző: Hegyi Flóra
Tudtad, hogy a kaktuszfélék levelei azért alakultak át tüskékké, hogy kevesebb vizet párologtassanak? Ezzel növelték túlélési esélyeiket a száraz, zord körülmények ellen.
Tudtad, hogy a vörösszemű krokodilszkink (Tribolonotus gracilis) azon kevés hüllők közé tartozik, akik veszélyhelyzetben halottnak tettetik magukat? A dögöt kevésbé szívesen fogyasztják bizonyos ragadozók.
A pipabéka (Pipa pipa) nőstényei arról híresek, hogy petéiket a hátukon elhelyezkedő, bőrbe ágyazódó kamrákban keltik ki, amelyekből 4-5 hónap elteltével a teljes átalakuláson átesett kisbékák bújnak elő.
Tudtad, hogy a nyílméregbékáknak nagyon keskeny a nyelőcsövük? Ezért csak a nagyon apró méretű ízeltlábúakat képesek megenni, mint például a muslicákat.
A sziámi harcoshalak nőstényei általában visszafogottabb külsővel rendelkeznek, mint a hímek, amihez egy kevésbé temperamentumos viselkedés is társul. Ennek ellenére előfordulhatnak harciasabb nőstények, de általánosságban elmondható, hogy kevésbé agresszívak.
Tudtad, hogy a kígyók kültakarója szarupikkelyekből épül fel, amelyek az epidermisz(felhám) elszarusodott sejtjeiből képződnek?
Tudtad, hogy a vitorlás gekkókat (Correlophus ciliatus) sokáig kihaltnak hitték? 1994-ben azonban felfedeztek egy viszonylag sok példányt számláló populációt. Azóta egyre népszerűbb terráriumi állatok lettek, és fogságban már számtalan színváltozatukat sikerült kitenyészteni.
A Typhochlaena seladonia egy nagyon érdekes madárpók. Ha kinézete nem lenne önmagában elég bámulatos, akkor életmódja biztosan kárpótolja ezt. Üregét egy úgynevezett csapóajtóval szereli fel, amit nemes egyszerűséggel kinyit,ha potenciális prédaállat halad el előtte. Zsákmányát behúzva az ajtó visszazáródik, így továbbra is láthatatlan marad környezete számára.
Tudtad, hogy a botsáskák képesek katalepsziás állapotba kerülni? Ez azt jelenti, hogy az állatok teljesen mozdulatlanok maradnak abban az esetben például, ha hirtelen inger éri őket, vagy megijednek valamitől.
Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Ez különösen igaz az olyan madárpók fajokkal kapcsolatban, amelyek csalánszőrökkel rendelkeznek. Ezek a speciális szőrképződmények ugyanis könnyen „megtapadnak” a bőr felületén és viszketést, rosszabb esetben allergiás reakciót válthatnak ki.
