Szerző: Hegyi Flóra
A neonhalak (Paracheirodon innesi) az Amazonas folyó felső folyású területeiről származnak. Nevüket jellegzetes irizáló színükről kapták. Tartásuk egyszerű, kezdőknek is ajánlott, szaporításuk azonban kihívást jelenthet.
Tudtad, hogy a rovarpókok a legtöbb pókszabásúval ellentétben nem lesben állva várnak zsákmányukra, hanem keresik azt, és akár üldözőbe is veszik ha kell?
Ha heti 1-2 alkalommal használjuk etetés után a betta tükröket, azzal elősegíthetjük az állatok emésztését és serkentjük vérkeringésüket. Viszont, ha folyamatos jelleggel az akváriumban tartjuk a tükröt, azzal az állat képes magát túlstresszelni, ami akár a betta halálához is vezethet.
A Tylomelania genusz viszonylag új lakója az akváriumoknak, ami Sulawesi vizeiből érkezett hozzánk. Nagy termetük és változatos megjelenésük sok akvarista számára vonzóvá tette őket. Házuk jellemzően kúpszerű, korrodált csúccsal.
Tudtad, hogy a gekkók nem csak talpuk érdekes geometriáját kihasználva tudnak a sima felületeken megkapaszkodni és mászni? Ez a struktúra ugyanis segíti a Van der Waals-kölcsönhatások kialakulását. Valójában ennek a gyenge molekuláris kölcsönhatásnak köszönhető a gekkók különleges képessége.
Tudtad, hogy a krokodiltejuk táplálékspecifikus állatok? A természetben vízi csigákat fogyasztanak leginkább, de fogságban elfogadnak más jellegű takarmányt is. Fontos a változatos táplálásuk, amit garnélákkal, lárvákkal és más rovarokkal is kiegészíthetünk.
Habár a képen látható gekkó még kicsi, valójában ő a legnagyobb madagaszkári nappali gekkófaj, a Phelsuma grandisok közé tartozik. Felnőtt korára elérheti a 20-28 cm közötti hosszúságot is.
Tudtad, hogy a rákfélék külső páncélja azért különösen kemény, mert nem csak kitinből áll, hanem mész is épül be a vázukba?
A Siliquofera grandis a világ eddig ismert legnagyobb méretű egyenesszárnyúja (Orthoptera), ami Új-Guinea területein őshonos. Kifejlett hossza elérheti a 10-13 cm-t is.
Tudtad, hogy a nyílméregbékák terráriumi körülmények között nem mérgezőek? Ennek oka, hogy ők önállóan nem képesek a batrochotoxin nevezetű méreganyag előállítására. Ehhez az eredeti élőhelyükön előforduló, méreggel rendelkező apró rovarokat kell fogyasztaniuk. A belőlük kinyert toxinokból képesek kémiailag átalakítani a vegyületeket, így előállítva a híres „nyílmérget”.
