Szerző: Hegyi Flóra
Tudtad, hogy a kaméleonok nemcsak a pigmentsejtek elmozdításával, hanem a bőr nanoszerkezetének minimális átrendezésével is képesek megváltoztatni külsejük színét? Ez az átrendeződés befolyásolja, hogy a fény hogyan verődik vissza a bőrről, így megváltoztatva a fény színösszetételét.
A botsáskák sokszor elrettentő kinézetük ellenére valójában teljesen ártalmatlanok. Habár sokszor tüskés kitinpáncéljuk tud némi kellemetlenséget okozni, szájszervük csak a levelek megrágására alkalmas, tojócsövükkel – ha van – pedig nem képesek súlyos sérüléseket okozni. Persze mindig akadnak kivételek, ahogyan ebben az esetben is, például vannak olyan fajok, amelyek képesek valamilyen kémiai vegyület kibocsátásával védekezni. Ilyen többek között a Peruphasma schultei is, és habár ez a váladék alapvetően az emberre nézve nem életveszélyes, bőrrel való érintkezéskor kellemetlen irritációt, viszketést vagy égő érzést okozhat.
Az erdei fülesbagoly nevét jellegzetes, tollakból álló „füle” miatt kapta, amely valójában nem valódi fül, hanem tollcsomó. Ezek a tollcsomók segítenek a bagolynak abban, hogy nagyobbnak tűnjön ellenségei számára, illetve fontos szerepet tölt be az állatok közötti nonverbális kommunikáció során is.
Gondoltad volna, hogy az afrikai ökörbékák (Pyxicephalus adspersus) egyaránt fontos ragadozók és zsákmányállatok is egyben? Szabályozzák a rovarpopulációkat és más kisebb állatok számát, miközben maguk is fontos táplálékforrást jelentenek a tőlük nagyobb ragadozók számára.
Tudtad, hogy a tavirózsák (Nymphaeaceae) családjába számos faj tartozik, amelyek különböző színekben és méretekben pompáznak? A legismertebb fajok közé tartozik a fehér tavirózsa (Nymphaea alba).
Manapság nagyon divatossá váltak a bioaktív terráriumok, hiszen nemcsak az állatnak jobb, hogy egy élőhelyét lehető legjobban imitáló terráriumban élhet, de a mi szemünknek is kedves. Élőlények szempontjából viszont érdemes jól átgondolni mit mivel párosítunk össze. Először is figyelni kell, hogy semmiképp se kerüljön a terráriumba mérgező növény. Ha már nagyjából tudjuk miket szeretnénk elhelyezni, érdemes megvizsgálni, mennyire kompatibilisek egymással, hiszen egyes növények agresszív és gyors terjeszkedésükkel könnyedén elnyomják a többi fajt (például nagyobb páfrányfajok), illetve ne olyan növényeket válasszunk, amelyek hamar ki fogják nőni a helyüket (például Alocasia-k). Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy mennyire képesek a mesterséges…
A Cosmoderus femoralis egy viszonylag nagyra növő tücsök faj, az adult egyedek akár az 5 cm-es testhosszt is elérhetik. Növényevő társaival ellentétben, ő kifejezetten aktív vadász, megtámadhatja a tőle kisebb ízeltlábúakat. Emellett fogságban nemcsak eleségállatot, hanem ugyanúgy növényi táplálékot is biztosítanunk kell számukra, hiszen egy mindenevő rovarról beszélünk. Szívesen fogyasztják az almát vagy az uborkát, de akár a halak számára kifejlesztett lemezes tápot is előszeretettel eszik meg.
Az Ouroborus cataphractus a diurnális állatok közé tartozik, azaz leginkább nappal aktív, és az éjjeli időszakot tölti pihenéssel és rejtőzködéssel. Ezek a fogalmak, akárcsak a nokturnalitás vagy a diurnalitás az állat aktivitási ciklusaira, cirkadián ritmusára utal. Más szóval, a nokturnalitás éjjeli aktivitást jelent, míg a diurnalitás a nappal aktív állatokra jellemző. Ezen felül léteznek még kripszkuláris, azaz szürkületben aktív, és kathemerális, azaz szórványosan aktív állatok.
Tudtad, hogy nem csak zöld színben fordulnak elő vándorlevelek? A Phyllium tobeloense például sárgás-barnás színváltozatai miatt kapta az „őszi falevél” megnevezést.
Tudtad, hogy egy kezdetleges hangyakolóniát általában kémcsőben tartanak? Ennek legvégében egy nedves vattapamacsot szoktak elhelyezni, elejét pedig szintén vattával zárják le úgy, hogy sűrű szövése ellenére se fulladjanak meg a lezárt légtérben az állatok, tehát az képes valamennyi levegő áteresztésére. Egy nagyobb kolóniát már formikáriumokban szoktak elhelyezni, amely egy kifejezetten hangyák számára gyártott, többnyire műanyag „terrárium”.
