Szerző: Tóth Noémi

Interjú Gyuris Ritával, aki növényorvosként a permetezés célzottabb és környezetkímélőbb alternatíváját kutatja. Emellett tartalomgyártó, aki a mikroszkóp alatti kísérleteiről és saját trópusi lepkéinek kikeléséről szóló videóival vált népszerűvé a közösségi médiában. Hogyan vált belőled növényorvos, azaz növényvédelmi szakmérnök: minek vagy kinek a hatására választottad ezt a szakmát? Az utam meglehetősen messziről indult: Budapesten, egy panellakásban nőttem fel öt testvéremmel. A természet és az agrárium iránti érdeklődésem csak a középiskola végén kezdett igazán körvonalazódni bennem. Ekkor döntöttem úgy, hogy ezen a területen szeretnék továbbtanulni, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán szereztem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök diplomát. Az egyetemi évek alatt…

Interjú Szabó Mártonnal, aki a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának muzeológusa, valamint tagja a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciónak.Talált már terepen 8 centis fosszilis cápafogat, és a hazai ajkait-készlet – azaz a gyakran zárványokkal rendelkező magyar borostyánkő – negyede a fiókjaiban található. Törekvéseivel szeretné továbbá az országos skorpiótartásra vonatkozó szabályozásokat kedvezőbb irányban bővíteni. Hogyan váltak nálad hobbiból hivatássá az őslények? És melyek voltak azok a fordulópontok vagy áttörések, amelyek megerősítettek abban, hogy ez a te utad? 1990-ben születtem Ajkán, a Bakony peremén, a gyermekkorom és a fiatal diákéveim itt teltek. Ha erről a városkáról elmondhatok valami pozitívat, akkor az az,…

Nagyinterjú Liziczai Márkkal, akinek köszönhető többek közt a legnagyobb hazai iskolai állatgyűjtemény – beleértve az egyetlen köznevelési intézményben működő tengeri akváriumot is. Illetve egzotikus halfajok fajmegőrző projektjéért is felel. – Jelenleg a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium biológia-kémia tanára vagy, ahol nemcsak oktatsz, hanem mentorálod a diákjaidat a tudományos munkáikban. Hogy látod, a mostani fiatal generációkat mi érdekli leginkább a tudományból, és hogyan lehet őket megfogni? A biológia és a kémia is két olyan gyönyörű tantárgy, amin keresztül a természet szépségei és az azt mozgató összefüggések is átadhatóak. Ahhoz, hogy a mai fiatalok is kedvet kapjanak ezekhez a tudományokhoz,…

Kiss Szilárd a hazai atlétika ismert alakja volt, részt vett a Sydney-i olimpián, és súlylökésben országos csúcsot állított fel. Több tízezer példányból álló lepke- és rovargyűjteménye igazi kuriózum, és nemrég ért haza legújabb expedíciójáról. Majdnem egy évtizede nyűgözi le különleges preparátumaival a TerraPlaza közönségét. Az élsport abbahagyása óta testnevelő tanárként és edzőként dolgozol – sőt, pár évig rovarász­szakkört is vezettél az iskolában a gyerekeknek. Hogy látod, milyen a diákjaid viszonya a rovarokkal, és melyek a leggyakoribb tévhitek, amelyek a fejükben élnek?A kicsik még fogékonyak, de furcsa módon, amikor a 7. osztályba lépnek, már kevésbé érdeklődőek: a kamaszokat sokkal nehezebb megfogni.…

Marko Petkovic, azaz The Dark Den tarantulákról szóló YouTube csatornájáról, illetve prémium minőségű pókterráriumairól ismert. A világ egzotikus expóit sorra járó Petko mesélt nekünk a hírnévről és arról, hogy miért különleges számára a TerraPlaza – és elárulta, szerinte melyek a legfurcsább állatok. Elsősorban ízeltlábúakkal, és különösen madárpókokkal foglalkozol. Hogyan alakul ki egy ilyen „szerelem”, és mi volt az áttörés, amikor a hobbiból hivatás és megélhetés lett? Gyerekkorom óta lenyűgöznek a pókok. Sok időt töltöttem a helyi keresztespókok befogásával, de sokáig csak álmodoztam arról a tényről, hogy a dzsungelben hatalmas pókok, úgynevezett tarantulák élnek. Úgyhogy később szereztem magamnak egy tarantulát, és…

Gerald Durrell (1925-1995) korának polihisztoraként egyszerre volt természetvédő, kutató, népszerű regényíró és a modern állatvédelmi mozgalom úttörője. Saját állatkertjében veszélyeztetett fajokat is gyűjtött, megmentve őket a kihalástól. Vannak, akiket nem csupán az emberek, de az állatok is rögtön a szívükbe zárnak: ilyen volt Gerald Durrell is, aki Indiában, brit szülők gyermekeként látott napvilágot. Háromévesen elhunyt az apja, ekkor visszaköltözött Angilába anyjával és testvéreivel együtt, majd 1933-ban Korfun telepedtek meg, ahol már egyértelművé vált Gerald természettudományok iránti szenvedélye. A görög sziget a ’Családom és egyéb állatfajták’ című, világhírű könyvéhez is ihletként szolgált. A kis csibész egyébként szinte végig magántanuló volt, iskolába nem…

Babocsay Gergely az MTM Mátra Múzeuma Gerincesgyűjteményének kurátora és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának vezetője – meginterjúvoltuk munkája szépségeiről és kulisszatitkairól. A TerraPlaza az egyik természetes élőhelye, és bakancslistás állatait is elárulta nekünk. Pontosan milyen tevékenységek tartoznak a kurátori munkakörödbe? Meglepő, de sokrétű munkáról van szó. Egyrészt ott vannak a kutatási célú gyűjteményi anyagok, alkoholban konzervált halak, kétéltűek, hüllők, emlősök, ún. bőrbe tömött madarak. Ezek megfelelő állapotát őrizni kell, és a kutatók rendelkezésre kell bocsátani. Másrészt ezeket a gyűjteményeket folyamatosan bővíteni is kell, ami nem könnyű feladat. Hiszen a gerincesfajok szinte mind védettek, így csak elpusztult…

Beloberk István már 30 éve hivatásos terrárium-, műszikla- és akváriumépítő, valamint hüllőtenyésztő, de sokan a Kalapács basszusgitárosaként ismerik. Az igazi kihívás számára állatkerteknek építeni, és álomállományában néhány ritkább fajt elsőként tenyésztett az országban. Közel 30 éve foglalkozol hüllőkkel, valamint terráriumok, akváriumok, paludáriumok és műszikla-dekorációk építésével. Hogyan indul egy ilyen karrier? Mesélj a kezdetekről! Gyerekkorom óta érdekelnek az állatok. Ha valaki valahol felkiáltott hogy ,,jézusom, ott egy kígyó” és mindenki világgá szaladt, akkor én odaszaladtam és keresni kezdtem. Már kölyökkoromban is összefogdostam mindent. Befőttesüvegben nézegettem a hazahordott bogarakat és békákat, amíg anyám fel nem világosított, hogy ez nem biztos, hogy nekik…

Dalmáti Gábor 30 éve foglalkozik – zömében méreggel ölő – hüllőkkel állatkerti gondozóként, hobbitartóként, valamint szakmai tanácsadóként egyaránt. 23 évig szervezte Olaszország első hüllőbörzéjét, jelenleg pedig saját expóján és terrarisztikai szakkönyvén dolgozik. 1991 óta élsz Olaszországban egy festői kisvárosban az Alpok aljánál, és az egyik legrégebbi európai börzét, a Reptiles Day-t szervezted több évtizedig Longarone-ban. Melyek a legnagyobb nehézségek és buktatók egy-egy ilyen esemény megszervezésénél? A Reptiles Day Olaszország első hüllőbörzéje volt: 2000-ben indult, és valóban 23 éven keresztül szerveztem az elején két barátommal, majd egyedül. A börze aranykorában 650 asztal állt a kiállítók rendelkezésére, és alkalmanként 4-5000 látogatót vonzott. Míg…

Farkas M. Vivien a terrarisztika és az akvarisztika szerelmese, ugyanakkor tapasztalt búvár, aki a Tropicarium gyűjteményét is vezette hét évig. Szerinte a merülés olyan, mintha egy másik világba kerülne az ember, összezárva a saját gondolataival. Saját hüllőszaporulatával TerraPlaza kiállító, valamint az idén induló TerraPlaza szakmai napjának szervezője is. A TerraPlaza első rendezvényeire még vendégként érkeztél, de már évek óta kiállító is vagy az expón Vivien Reptiles néven. Mikor fordult nálad a kocka, hogy ezt a hobbit hivatásszerűen űznéd? A hobbit tulajdonképpen úgy kezdtem, ahogyan mindenki szokta: zöldfülűként mindent is hazavittem, beleértve rágcsálókat, madarakat, halakat és hüllőket. Aztán jöttek az első…