Szerző: Tóth Noémi

Gerald Durrell (1925-1995) korának polihisztoraként egyszerre volt természetvédő, kutató, népszerű regényíró és a modern állatvédelmi mozgalom úttörője. Saját állatkertjében veszélyeztetett fajokat is gyűjtött, megmentve őket a kihalástól. Vannak, akiket nem csupán az emberek, de az állatok is rögtön a szívükbe zárnak: ilyen volt Gerald Durrell is, aki Indiában, brit szülők gyermekeként látott napvilágot. Háromévesen elhunyt az apja, ekkor visszaköltözött Angilába anyjával és testvéreivel együtt, majd 1933-ban Korfun telepedtek meg, ahol már egyértelművé vált Gerald természettudományok iránti szenvedélye. A görög sziget a ’Családom és egyéb állatfajták’ című, világhírű könyvéhez is ihletként szolgált. A kis csibész egyébként szinte végig magántanuló volt, iskolába nem…

Babocsay Gergely az MTM Mátra Múzeuma Gerincesgyűjteményének kurátora és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának vezetője – meginterjúvoltuk munkája szépségeiről és kulisszatitkairól. A TerraPlaza az egyik természetes élőhelye, és bakancslistás állatait is elárulta nekünk. Pontosan milyen tevékenységek tartoznak a kurátori munkakörödbe? Meglepő, de sokrétű munkáról van szó. Egyrészt ott vannak a kutatási célú gyűjteményi anyagok, alkoholban konzervált halak, kétéltűek, hüllők, emlősök, ún. bőrbe tömött madarak. Ezek megfelelő állapotát őrizni kell, és a kutatók rendelkezésre kell bocsátani. Másrészt ezeket a gyűjteményeket folyamatosan bővíteni is kell, ami nem könnyű feladat. Hiszen a gerincesfajok szinte mind védettek, így csak elpusztult…

Beloberk István már 30 éve hivatásos terrárium-, műszikla- és akváriumépítő, valamint hüllőtenyésztő, de sokan a Kalapács basszusgitárosaként ismerik. Az igazi kihívás számára állatkerteknek építeni, és álomállományában néhány ritkább fajt elsőként tenyésztett az országban. Közel 30 éve foglalkozol hüllőkkel, valamint terráriumok, akváriumok, paludáriumok és műszikla-dekorációk építésével. Hogyan indul egy ilyen karrier? Mesélj a kezdetekről! Gyerekkorom óta érdekelnek az állatok. Ha valaki valahol felkiáltott hogy ,,jézusom, ott egy kígyó” és mindenki világgá szaladt, akkor én odaszaladtam és keresni kezdtem. Már kölyökkoromban is összefogdostam mindent. Befőttesüvegben nézegettem a hazahordott bogarakat és békákat, amíg anyám fel nem világosított, hogy ez nem biztos, hogy nekik…

Dalmáti Gábor 30 éve foglalkozik – zömében méreggel ölő – hüllőkkel állatkerti gondozóként, hobbitartóként, valamint szakmai tanácsadóként egyaránt. 23 évig szervezte Olaszország első hüllőbörzéjét, jelenleg pedig saját expóján és terrarisztikai szakkönyvén dolgozik. 1991 óta élsz Olaszországban egy festői kisvárosban az Alpok aljánál, és az egyik legrégebbi európai börzét, a Reptiles Day-t szervezted több évtizedig Longarone-ban. Melyek a legnagyobb nehézségek és buktatók egy-egy ilyen esemény megszervezésénél? A Reptiles Day Olaszország első hüllőbörzéje volt: 2000-ben indult, és valóban 23 éven keresztül szerveztem az elején két barátommal, majd egyedül. A börze aranykorában 650 asztal állt a kiállítók rendelkezésére, és alkalmanként 4-5000 látogatót vonzott. Míg…

Farkas M. Vivien a terrarisztika és az akvarisztika szerelmese, ugyanakkor tapasztalt búvár, aki a Tropicarium gyűjteményét is vezette hét évig. Szerinte a merülés olyan, mintha egy másik világba kerülne az ember, összezárva a saját gondolataival. Saját hüllőszaporulatával TerraPlaza kiállító, valamint az idén induló TerraPlaza szakmai napjának szervezője is. A TerraPlaza első rendezvényeire még vendégként érkeztél, de már évek óta kiállító is vagy az expón Vivien Reptiles néven. Mikor fordult nálad a kocka, hogy ezt a hobbit hivatásszerűen űznéd? A hobbit tulajdonképpen úgy kezdtem, ahogyan mindenki szokta: zöldfülűként mindent is hazavittem, beleértve rágcsálókat, madarakat, halakat és hüllőket. Aztán jöttek az első…

Hegyi Flórát mindig a tudomány éltette, és vegyészmérnökként is erősen a biológia foglalkoztatja, amelyről a TerraPlaza magazin olvasói is megbizonyosodhattak már. Flóra interaktív élménypedagógiával is foglalkozik – azaz gyerekeket érzékenyít, hogy ne tartsanak az állatoktól –, valamint előszeretettel önkénteskedik állatkertekben. Biológiarajongó vegyészmérnök vagy, és közös ismerősünk szerint kijelenthető, hogy te „szerelmes vagy a tudományba”. Mikor kezdődött ez a szenvedélyed, és melyik a legemlékezetesebb történeted arról, amikor végleg eldőlt: ez a te utad? Még egészen kicsi voltam, amikor először feltűnt a családomnak, hogy milyen érdeklődéssel fordulok a természettudományok felé. Szokás mondani, hogy nem esik messze az alma a fájától, és valahogy…

A rendszerint hatalmas hüllőivel mutatkozó Aszódi Alexandra nem csupán egy dekoratív eleme a TerraPlazáknak, hiszen komoly herpetológiai tenyészete van. Mesélt nekünk saját álmainak megvalósulásáról és saját tapasztalatairól – valamint PVC-terráriumairól szóló ismertetővel is szolgál az olvasóknak. A TerraPlazákon rendszeresen keltesz feltűnést azzal, hogy csinos lányként tekintélyt parancsoló állatokkal mutatkozol. Nálad hogyan kezdődött az állatok iránti rajongás, és mikor volt az a fordulópont, amikor már komoly tenyészeted is kialakult a kezdeti lelkesedésből? Az állatok iránti szeretetem már egész kiskoromban elkezdődött, már a családom is felfigyelt szinte „beteges” rajongásomra. A legjobban azokon a helyeken éreztem magam, ahol állatok vettek körül. Félelemérzetem néhány…

Pasaréti Gyula az akvarisztika úttörője, aki az elmúlt 50 év oktatásáért és szakmai érdemeiért elnyerte a Magyar Arany Érdemkeresztet. Neki volt köszönhető az Országos Akvarista Napok rendezvénye, az Akvaristák Magyarországi Egyesülete és a 30 évig működő Akvárium Magazin is. Kétszáz akváriumos tenyészetének ékességei pedig a harcsák, amelyekből hatvanféle található meg nála. Hogyan válik egy programozóból haltenyésztő? Az akvarisztika még az általános iskolában jelent meg nálam, majd a középiskolai és a főiskolai tanulmányokat is szépen kiegészítette. Már akkor, több mint ötven évvel ezelőtt, megszállottja lettem az akváriumok világának. Kerestem és rendszeresen látogattam az akkori haltenyésztőket, igyekeztem minden fogást ellesni tőlük. Ahogy…

Wagner Szilárd evangélikus lelkész-teológus és orgonaszakértő, nem mellesleg pedig kígyótenyésztő, aki állataival rendhagyó előadásokat is tart, hogy segítsen levetkőzni a velük kapcsolatos előítéleteket. Hogyan lesz egy evangélikus lelkészből kígyótenyésztő (vagy éppen fordítva)? Az állatokhoz való vonzódás nálam sokkal régebbi, mint a hivatásválasztás, hiszen 18 éves koromig állatorvosnak készültem. A lelkészi szolgálatra történt elhívás változtatott ugyan ezen a terven, de az állatok szeretete – és az az igény, hogy legyenek körülöttem állatok – nem változott. A kígyók tenyésztésével már lelkészként kezdtem el foglalkozni körülbelül tíz évvel ezelőtt. Mikor fogtál életedben először kígyót? És mikor, miért tartottál először ilyen hüllőt? Érdekes módon…

A Természettudományi Múzeum korábbi főigazgatójaként Dr. Korsós Zoltán zoológus-biológus nemzetközi szintre emelte a hazai százlábúak és ikerszelvényesek kutatását, miközben felfedezőként egzotikus expedíciói is legendásak. Saját állatait többnyire vadon fogta be, és viperákat is tartott annak idején. A TerraPlaza főszervezője-főszerkesztője, Kárpáthegyi Péter mesélte, hogy ugyanahhoz a faluhoz, Baracskához kötődtök. Ő ott született, te pedig ott laksz. Később a Természettudományi Múzeum Állattárában a szomszédos szobában dolgoztatok. Téged hogyan és mikor szippantott be ez a szakma? Szüleim mesélték, hogy már 3 éves koromban csodálattal olvastam az oroszlánbarlangnál kitett táblát az Állatkertben. Körülbelül hatodikos voltam, amikor elhatároztam, hogy zoológus leszek: egyértelmű volt számomra, hogy ezt…