A neoténia a fejlődésbiológia egyik jelensége, amely során az állat ivaréretté válik, miközben megőrzi fiatalkori vagy lárvakori bélyegeinek egy részét. Kétéltűeknél ez gyakran azt jelenti, hogy a teljes átalakulás, vagyis a metamorfózis elmarad vagy csak részben megy végbe.
A jelenség evolúciós szempontból előnyös lehet olyan élőhelyeken, ahol a vízi környezet biztonságosabb vagy kedvezőbb feltételeket biztosít, mint a szárazföldi élet. Ilyen tényező lehet például a nagy kiterjedésű víztest, a nehezen megközelíthető partvidék, a hegyvidéki élőhely, valamint a táplálék- vagy jódszegény környezet is.
Jó példa erre az axolotl (Ambystoma mexicanum), amely ivarérett állapotban is vízi életmódot folytat, és megtartja külső kopoltyúit. A neotén állapot az axolotl mellett néhány közeli rokon kétéltűfajnál is megfigyelhető.
