Egy apró gekkó, amely éjszakánként épületek falán és tetőereszek alatt bukkant fel Borneó ködös hegyeiben, egészen 2026-ig ismeretlen maradt a tudomány számára. A Lepidodactylus crockerensis felfedezése nemcsak egy újabb fajjal gazdagította a hüllőkről szerzett ismereteinket, hanem arra is rávilágított, hogy még a jól kutatott területek élővilága is tartogathat meglepetéseket.
Egy apró gekkó a ködbe burkolózó hegyekben
Borneó szigetének malajziai részén, Sabah államban húzódik a Crocker-hegység, amely különleges élővilágáról és változatos hegyvidéki élőhelyeiről ismert. A térségben található Gunung Alab környékén a kutatók egy olyan gekkófajra figyeltek fel, amely első pillantásra könnyen összetéveszthető volt más, már ismert fajokkal.

Az új faj tudományos leírásának alapjául szolgáló példányt Evan S. H. Quah herpetológus gyűjtötte be 2025. augusztus 23-án, egy régi hegyi épületnél, 1909 méteres tengerszint feletti magasságban.
A gekkókat éjszaka, hűvös, párás és ködös körülmények között figyelték meg. A levegő hőmérséklete mindössze 14–16 °C körül alakult. Az állatok épületek falain és tetőereszek alatt is feltűntek, ahol feltehetően a mesterséges fény által odavonzott rovarokra vadásztak. (Forrás: 2., 3.)
Hogyan válik egy ismeretlen gekkó új fajjá?
A kutatóknak először azt kellett tisztázniuk, hogy a megfigyelt állatok valóban egy eddig le nem írt fajhoz tartoznak-e. A Lepidodactylus crockerensis ugyanis rendkívül hasonlít a Lepidodactylus ranauensis nevű gekkóra, amely szintén Borneón, a Kinabalu-hegy térségében él.
A tudományos vizsgálatok során ezért a kutatócsoport genetikai és morfológiai elemzéseket végzett. A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a Crocker-hegységből származó állatok önálló evolúciós fejlődési vonalat képviselnek, amely elkülönül legközelebbi rokonukétól.
A genetikai eredményeket a testfelépítés vizsgálata is alátámasztotta. A kutatók többek között a testarányokban és az ujjak alatti pikkelylemezekben azonosítottak különbségeket. Az új faj negyedik lábujjának alsó felszínén például 10–14 pikkelylemez található. A faj meghatározásában azonban nem egyetlen tulajdonság, hanem több anatómiai jelleg együttes előfordulása játszott szerepet.

A bizonyítékok alapján a kutatók végül önálló fajként írták le az állatot. A Lepidodactylus crockerensis hivatalos tudományos leírása 2026. szeptember 22-én jelent meg a Zootaxa folyóiratban, Evan S. H. Quah, Aderina Dukit, Fred Y. Y. Tuh és L. Lee Grismer munkájaként. (Forrás: 1., 3.)
Érdekesség, hogy ezzel mindössze a harmadik, Borneóról ismert Lepidodactylus-faj került be a tudományos nyilvántartásba.
Két hegység, két külön fejlődési történet
A felfedezés egyik legérdekesebb részlete, hogy az új gekkófaj ismert élőhelye és legközelebbi rokonának előfordulási területe egymástól mindössze körülbelül 36 kilométerre található. Ez a távolság emberi szemmel nem tűnik jelentősnek, de egy hegyvidéki környezethez alkalmazkodott állat számára komoly akadályt jelenthet a két területet elválasztó, alacsonyabban fekvő élőhelyek sokasága.
A földrajzi elszigetelődés az evolúció egyik fontos tényezője. Ha két populáció között hosszú időn át korlátozott a genetikai kapcsolat, a természetes szelekció, a mutációk és más evolúciós folyamatok következtében fokozatosan különbségek halmozódhatnak fel. Bizonyos esetekben ezek a változások önálló fajok kialakulásához vezethetnek.
A Crocker-hegység és a Kinabalu-hegy gekkóinak összehasonlítása ezért a kutatók számára nemcsak rendszertani kérdés volt. A felfedezés Borneó hegyvidéki élővilágának evolúciós történetébe is betekintést enged.
Mit tudunk az új fajról és mit nem?
Bár a Lepidodactylus crockerensis már hivatalosan is a tudomány által ismert hüllőfajok közé tartozik, életmódjának számos részlete továbbra is feltáratlan. A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján jelenleg csak a Gunung Alab térségéből ismert. Elképzelhető, hogy más, hasonló magasságban fekvő élőhelyeken is előfordul, ezt azonban további terepi vizsgálatokkal kell igazolni. (Forrás: 2., 3.)
Gunung Alab (Mount Alab): A Crocker Range Park része, amely Sabah legnagyobb szárazföldi parkja, és kb. 60 km-re (autóval nagyjából 2 órás útra) fekszik Kota Kinabalu városától.

Fotó: Manivannan T.stock.adobe.com
Egyelőre nem ismert pontosan az állomány nagysága, teljes elterjedési területe vagy az, hogy milyen speciális ökológiai feltételek befolyásolják fennmaradását. A fajleírást készítő kutatók ezért természetvédelmi szempontból az adathiányos (Data Deficient, DD) besorolás alkalmazását javasolták.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egyenlő a veszélyeztetettség megállapításával. A besorolás azt jelzi, hogy jelenleg nincs elegendő információ a kihalási kockázat megbízható értékeléséhez. Az új faj megismerése tehát korántsem ért véget a tudományos leírásának megjelenésével. A következő fontos lépés természetes élőhelyének, elterjedésének és ökológiai igényeinek részletesebb feltérképezése lehet.
Miért fontos egyetlen apró gekkó felfedezése?
Egy új faj leírása jóval többet jelent annál, mint hogy egy új latin név kerül be a tudományos adatbázisokba.
Minden ilyen felfedezés hozzájárul a biológiai sokféleség pontosabb megismeréséhez. A fajok azonosítása segíthet feltárni az élőlények közötti rokonsági kapcsolatokat, az evolúciós folyamatokat és azokat a földrajzi tényezőket, amelyek a mai élővilág kialakulásához vezettek.
A természetvédelem szempontjából mindez különösen jelentős. Egy faj hosszú távú megőrzésének alapfeltétele, hogy tudjuk, létezik, hol fordul elő, és milyen környezeti feltételekre van szüksége.
A borneói kutatócsoport munkája egyúttal azt is megmutatja, milyen fontos szerepe van a hagyományos terepi megfigyeléseknek, az állattani gyűjteményeknek és a korszerű genetikai módszereknek. A faj leírásához felhasznált példányokat a malajziai Universiti Malaysia Sabah BORNEENSIS zoológiai gyűjteményében helyezték el, így azok a későbbi tudományos kutatások számára is hozzáférhetők maradnak. (Forrás: 2.)
Mennyi minden rejtőzhet még a szemünk előtt?
A Lepidodactylus crockerensis története különösen izgalmas, mert a kutatók nem egy teljesen megközelíthetetlen területen, hanem emberi épületek közvetlen közelében találtak rá a tudomány számára addig ismeretlen fajra.
A világ erdeiben, hegységeiben és szigetein számos olyan élőlény élhet, amelyeket a tudomány még nem azonosított önálló fajként. Egy részük talán külső megjelenésében is különleges, mások viszont megtévesztően hasonlítanak már ismert rokonaikra.
Források:
1. Quah, E. S. H., Dukit, A., Tuh, F. Y. Y. & Grismer, L. L. (2026): A new species of Lepidodactylus (Squamata: Gekkonidae) from North Borneo, with additional morphological data for L. ranauensis Ota & Hikida, 1988. 10.11646/zootaxa.5881.3.2
2. Universiti Malaysia Sabah (2026. szeptember 24.): Hidden in the Mist: UMS Scientists Discover Gecko Species New to Science in Sabah’s Crocker Range. Az egyetem hivatalos közleménye
3. Lepidodactylus crockerensis Quah, Dukit, Tuh & Grismer, 2026. The Reptile Database: A faj rendszertani adatlapja
4. The Straits Times: Scientists in Malaysia discover gecko species unknown to science in Sabah.
