Close Menu
TerraPlaza magazin
  • Címlap
  • Hüllők
    • Gyíkok
      • Gekkók
      • Kaméleonok
      • Szkinkek
      • Agámák
      • Varánuszok
    • Kígyók
    • Teknősök
  • Kétéltűek
  • Ízeltlábúak
  • Akvarisztika
  • Mélyvíz
    • Interjú
  • Expo
  • Magyar
    • English
    • Magyar

Subscribe to Updates

Get the latest creative news from FooBar about art, design and business.

What's Hot

Sziámi harcoshal: színek, rivalizálás és különleges alkalmazkodás

2026.09.01.

Neoténia

2026.09.01.

Gyászfoltos páncélosharcsa

2026.09.01.
Facebook X (Twitter) Instagram
TerraPlaza magazin
  • Címlap
  • Hüllők
    1. Gyíkok
    2. Gekkók
    3. Kaméleonok
    4. Szkinkek
    5. Agámák
    6. Varánuszok
    7. Kígyók
    8. Teknősök
    9. View All

    Sisakos kaméleon a terráriumban: így alakíts ki számára megfelelő környezetet

    2026.08.25.

    Nyolcezerféle módon gyíknak lenni: ünnepeljük a gyíkok világnapját!

    2026.08.14.

    Az óriás madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma grandis)

    2026.07.26.

    Borneói süketgyík – a hüllővilág titokzatos különlegessége

    2026.07.09.

    Az óriás madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma grandis)

    2026.07.26.

    Gekkók a gangon

    2025.12.22.

    Az egykor kihaltnak vélt, mostmár világszerte elterjedt és kedvelt gekkónk, az Új-kaledóniai vitorlásgekkó

    2024.06.02.

    Leopárdgekkó az egyik legkedveltebb négylábú

    2023.08.13.

    Sisakos kaméleon a terráriumban: így alakíts ki számára megfelelő környezetet

    2026.08.25.

    Tűzszkink, a nyugat-afrikai erdők rejtőzködő gyíkja

    2026.06.17.

    A krokodilszkinkek, mint házikedvencek

    2025.05.21.

    Szakállas agáma tartása nyáron: kánikula a terráriumban

    2026.06.24.

    Sárgapettyes varánusz (Varanus panoptes horni) a két lábra emelkedő hüllő

    2023.08.18.

    Szavannavaránusz (Varanus exanthematicus) a hobbisták kedvenc „dinoszaurusza”

    2023.08.13.

    Egy ősi élőlény, az újvilág kígyóinak császára (Boa constrictor imperator)

    2023.11.12.

    Python regius – Királypiton, az afrikai uralkodók egykori ékszere

    2023.08.13.

    Ékszerdoboz vagy élőhely?

    2024.04.20.

    A görög teknősök világa (Testudo hermanni) és a hosszú élet titka

    2023.10.07.

    Sisakos kaméleon a terráriumban: így alakíts ki számára megfelelő környezetet

    2026.08.25.

    Nyolcezerféle módon gyíknak lenni: ünnepeljük a gyíkok világnapját!

    2026.08.14.

    Az óriás madagaszkári nappali gekkó (Phelsuma grandis)

    2026.07.26.

    Új hüllő érkezik? Ezért fontos a karantén!

    2026.07.17.
  • Kétéltűek

    Axolotl: a lény, amely sosem nő fel – regeneráció, mítoszok, túlélés

    2026.01.08.

    Nyílméregbékát otthonra? Az első lépések

    2023.09.01.

    Varázslatos hangok és rejtélyes szokások: a vietnámi mohabéka világa

    2023.08.23.
  • Ízeltlábúak

    Virágnak, levélnek vagy ágnak álcázva: az imádkozó sáskák ezer arca

    2026.08.18.

    Az ízeltlábúak élőhelyei és ökológiai alkalmazkodásai

    2026.08.09.

    Egy terráriumi sláger őstörténete: Fosszilis madárpókok

    2025.05.23.

    A terrarisztika élőholtja, a Simandoa barlangi csótány

    2024.01.30.

    Védett pókritkaságaink, a torzpókok

    2023.12.29.
  • Akvarisztika
  • Mélyvíz
    1. Interjú
    2. View All

    „Segítek közelebb hozni egy olyan világot, amely egyébként rejtve maradna”

    2026.05.11.

    „Könnyű úgy az élen járni valamiben, hogy te foglalkozol vele egyedül az országban”

    2026.04.20.

    „A diákjaim tevékenyen részt vehetnek vadon kihalt fajok megmentésében”

    2026.03.26.

    Nehézsúlytól a pillesúlyig

    2026.03.18.

    A medveállatkák kalandjai a földtörténeti középkortól napjainkig

    2024.07.05.

    Ékszerdoboz vagy élőhely?

    2024.04.20.

    Az élet könyvének lapjai: fajok kihalása a modern korban

    2023.10.28.

    Nyolclábú parányok – Az atkák rejtélyes világa (1. rész)

    2023.10.14.
  • Expo
  • Magyar
    • English
    • Magyar
Facebook Instagram YouTube
TerraPlaza magazin
Home»Interjú
Interjú

„Segítek közelebb hozni egy olyan világot, amely egyébként rejtve maradna”

Tóth NoémiBy Tóth Noémi2026.05.11.Updated:2026.09.01.Nincs hozzászólás4 Mins Read
Share
Facebook Twitter LinkedIn Pinterest Email

Interjú Gyuris Ritával, aki növényorvosként a permetezés célzottabb és környezetkímélőbb alternatíváját kutatja. Emellett tartalomgyártó, aki a mikroszkóp alatti kísérleteiről és saját trópusi lepkéinek kikeléséről szóló videóival vált népszerűvé a közösségi médiában.

Hogyan vált belőled növényorvos, azaz növényvédelmi szakmérnök: minek vagy kinek a hatására választottad ezt a szakmát?

Az utam meglehetősen messziről indult: Budapesten, egy panellakásban nőttem fel öt testvéremmel. A természet és az agrárium iránti érdeklődésem csak a középiskola végén kezdett igazán körvonalazódni bennem. Ekkor döntöttem úgy, hogy ezen a területen szeretnék továbbtanulni, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán szereztem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök diplomát.

Az egyetemi évek alatt több olyan tárggyal is találkoztam, amelyek a növényvédelemhez kapcsolódtak, és ezek hatására egyre inkább ebbe az irányba kezdtem el orientálódni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy növényorvos szeretnék lenni – azóta pedig ez a terület nemcsak a hivatásommá, hanem valódi szenvedélyemmé is vált.

Kutatásod témája nem éppen hétköznapi: a cseresznyelégy elleni védekezés alternatív lehetőségeit keresed, pontosabban a törzsinjektálás módszertanával foglalkozol PhD-hallgatóként a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemen. Hogyan talált meg pont ez a téma, és mi a célod ezzel a kutatással?

A témám gyökerei még a növényorvos mesterszakos tanulmányaimhoz nyúlnak vissza, amikor a törzsinjektálás okozta fa-sérülésekkel foglalkoztam. A kutatás során a sebzésekhez kapcsolódó baktériumtörzseket vizsgáltuk, amely módszer már akkor felkeltette az érdeklődésemet. A diploma megszerzése után egy törzsinjektálással foglalkozó céghez kerültem, ahol lehetőséget kaptam arra, hogy tovább mélyítsem az injektálásos kutatási irányt. A cég nyitottsága és fejlesztési törekvései kifejezetten inspirálóak voltak számomra, úgyhogy a közös munka során cseresznyefákon állítottunk be kísérleteket a cseresznyelégy ellen.

A kutatásom fő célja, hogy a permetezés alternatívájaként egy célzottabb és környezetkímélőbb növényvédelmi megoldást dolgozzunk ki. A törzsinjektálás során a hatóanyag közvetlenül a fába jut, ezáltal elkerülhető a környezet – például a talaj, a levegő vagy a nem célszervezetek – felesleges terhelése. Emellett a módszer jelentősen kevesebb vízfelhasználással jár, mint a hagyományos permetezés, és elegendő évente egyszer alkalmazni, ami gyakorlati szempontból is előnyt jelent.

Gyuris Rita egzotikus rovarokat gyűjt

Hogyan foglalnád össze az eddigi kutatási eredményeidet egy laikus számára?

A kutatási eredményeimet leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy a cseresznyefák törzsinjektálásos védelme jól működik a gyakorlatban. Különösen előnyös lehet házikerti körülmények között, ahol a fák gyakran nagyra nőnek, és a hagyományos permetezés nehezen kivitelezhető. Az injektálás egyik nagy előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a fába kerül, így nem sodródik el a környezetben, és nem jut el nem kívánt helyekre. Emellett vizsgáltuk a termésben megjelenő hatóanyag-maradékokat is, és az eddigi eredményeink alapján (az alkalmazott dózis mellett) a cseresznye biztonságosan fogyasztható.

Tartalomgyártóként is dolgozol, a legtöbben a baktériumtenyésztős és lepkés videóidról ismernek. Melyek voltak az eddigi legnépszerűbb videóid, és szerinted mi volt a sikerük titka?

A mikroorganizmusok szemmel láthatatlan élőlények, mégis rengeteg hétköznapi kérdést vetnek fel bennünk. Például, hogy valóban „tisztább” lesz-e a környezetünk takarítás után, bemehetünk-e cipővel a lakásba, vagy létezik-e az úgynevezett pár másodperces szabály. A tartalmaimban ezekre az egyszerű, de sokakat foglalkoztató kérdésekre keresek válaszokat. Fontos azonban, hogy ezek a videók elsősorban ismeretterjesztő érdekességek, nem pedig szigorú tudományos közlések.

Az egyik legnépszerűbb videóm például a „3 másodperces szabály” tesztelése volt. Sokan kíváncsiak arra, hogy ha leejtenek valamit, az azonnal „koszos” lesz-e, vagy van egy kis idő felvenni. A valóságban a biológia nem így működik: ami érintkezik a talajjal, az szennyeződik, függetlenül attól, mennyi idő telt el. Úgy gondolom, a videók sikerének titka az, hogy egyszerű, hétköznapi kíváncsiságra adnak választ. Bár nem laboratóriumi körülmények között készülnek, mindig törekszem arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsam a sterilitást és a szakmai hitelességet.

A lepkés videóim közül messze azok a legnépszerűbbek, ahol látható, ahogy a lepke kibújik a bábból, aztán lassan felpumpálja és kifeszíti a szárnyait. Ez a folyamat egyszerűen lenyűgöző, érdekes és látványos. A célom ezekkel a videókkal az, hogy kicsit közelebb hozzam az emberekhez a természetet: megmutassam a rovarok, növények és a biológia varázsát. Így talán többen megkedvelik ezeket az apró csodákat a saját életterükben is.

Gyuris Rita gyűjteményéből néhány kuriózum

Melyek voltak eddig a legmeglepőbb eredménnyel bíró mikroszkópos kísérleteid?

A legmeglepőbb mikroszkópos eredményeim általában azok voltak, amikor hétköznapi mintákban a laikus szem számára teljesen láthatatlan részleteket sikerült megmutatni. Ilyenek voltak például a szőnyegből, tóból vagy penészes ételekből vett minták, amelyekben sokkal több és változatosabb mikroszkopikus élőlény jelent meg, mint amire elsőre bárki számítana. Ezek a tartalmak azért is népszerűek, mert segítenek közelebb hozni egy olyan világot, amely egyébként rejtve maradna a legtöbb ember előtt.

Milyen állataid vannak jelenleg otthon, és milyen egzotikus teremtmények szerepelnek a bakancslistádon még?

Jelenleg főként trópusi lepkefajokat tartok otthon, úgyhogy nálam egyszerre van jelen az imágó, a hernyó és a pete is. Emellett néhány trópusi virágbogárfajt is nevelek, ezek közül most leginkább a lárvák tartásával foglalkozom. A bakancslistámon a hüllőtartás is szerepel, azon belül főleg egy kaméleon vagy egy gekkó tartása érdekel. Ezzel azonban még várok, mert szeretném jól előkészíteni a körülményeket, mielőtt belevágok.

Gyuris Rita Lepke mikroszkóp növényorvos növényvédelem Pillangó Rovarok trópusi
Share. Facebook Email
Previous Article„Könnyű úgy az élen járni valamiben, hogy te foglalkozol vele egyedül az országban”
Next Article Vadászgörény fogazata: cuki mosoly, igazi kisragadozó fogsor
Tóth Noémi
Tóth Noémi

Újságíró, kreatív szövegíró

Related Posts

Hangyák szuperorganizmusa: apró rovarok hatalmas rendszere

2026.08.18.

Az ízeltlábúak élőhelyei és ökológiai alkalmazkodásai

2026.08.09.

Csendes mestermunka: az atlaszlepke átalakulása

2026.06.30.

„Könnyű úgy az élen járni valamiben, hogy te foglalkozol vele egyedül az országban”

2026.04.20.

Comments are closed.


TerraPlaza Expo
Ezt már olvastad?
Akvarisztika

Sziámi harcoshal: színek, rivalizálás és különleges alkalmazkodás

By Farkas M. Vivien2026.09.01.

A sziámi harcoshal látványos színei és úszói hosszú tenyésztési munka eredményei.

Neoténia

2026.09.01.

Gyászfoltos páncélosharcsa

2026.09.01.

Axolotl neoténia: az örök fiatal kétéltű titka

2026.09.01.
Rólunk

Természetszeretet és felelős állattartás naprakész információkkal – terrarisztika és akvarisztika szakportál. Hogy kedvenceidnek minél boldogabb élete legyen.

Email: info@terraplaza.hu
Tel: +36 20 4757271

 
  • Császárboa mérete: mekkorára nőhet? - Egy ősi élőlény, az újvilág kígyóinak császára (Boa constrictor imperator)
  • Gyíkok világnapja: több mint 8000 faj különleges világa - Borneói süketgyík – a hüllővilág titokzatos különlegessége
  • Gyíkok világnapja: több mint 8000 faj különleges világa - A szépséges szörnyeteg, avagy a Gila monster (Heloderma suspectum)
TerraPlaza magazin
Facebook Instagram YouTube Discord
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőség
  • TerraPlaza Shop
  • TerraPlaza Expo
Copyright © 2026 TerraPlaza ®

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.