Close Menu
TerraPlaza magazin
  • Címlap
  • Hüllők
  • Kétéltűek
  • Ízeltlábúak
  • Mélyvíz
  • Érdekességek
  • Expo

Subscribe to Updates

Get the latest creative news from FooBar about art, design and business.

What's Hot

Egy terráriumi sláger őstörténete: Fosszilis madárpókok

2025.05.23.

A krokodilszkinkek, mint házikedvencek

2025.05.21.

„Esélytelen, hogy megmarjon egy tarantula, ha nem provokálod”

2025.03.26.
Facebook X (Twitter) Instagram
TerraPlaza magazin
  • Címlap
  • Hüllők

    A krokodilszkinkek, mint házikedvencek

    2025.05.21.

    1. TerraPlaza Szakmai Nap

    2024.09.14.

    Az egykor kihaltnak vélt, mostmár világszerte elterjedt és kedvelt gekkónk, az Új-kaledóniai vitorlásgekkó

    2024.06.02.

    Ékszerdoboz vagy élőhely?

    2024.04.20.

    A szépséges szörnyeteg, avagy a Gila monster (Heloderma suspectum)

    2023.12.03.
  • Kétéltűek

    Nyílméregbékát otthonra? Az első lépések

    2023.09.01.

    Varázslatos hangok és rejtélyes szokások: a vietnámi mohabéka világa

    2023.08.23.
  • Ízeltlábúak

    Egy terráriumi sláger őstörténete: Fosszilis madárpókok

    2025.05.23.

    „Esélytelen, hogy megmarjon egy tarantula, ha nem provokálod”

    2025.03.26.

    A terrarisztika élőholtja, a Simandoa barlangi csótány

    2024.01.30.

    Védett pókritkaságaink, a torzpókok

    2023.12.29.

    Lepke, mint házikedvenc?

    2023.12.16.
  • Mélyvíz

    A medveállatkák kalandjai a földtörténeti középkortól napjainkig

    2024.07.05.

    Ékszerdoboz vagy élőhely?

    2024.04.20.

    Madagaszkár ősi harcosai, a sziszegő csótányok

    2023.11.23.

    Az élet könyvének lapjai: fajok kihalása a modern korban

    2023.10.28.

    Nyolclábú parányok – Az atkák rejtélyes világa (1. rész)

    2023.10.14.
  • Érdekességek

    Palacsintacsiga

    2025.02.09.

    Parafa

    2025.02.07.

    Tapogatók

    2025.02.06.

    Mimóza

    2025.02.05.

    Repül?

    2025.02.04.
  • Expo
Facebook Instagram YouTube
TerraPlaza magazin
Kezdőlap » Madagaszkár ősi harcosai, a sziszegő csótányok
Csótányok

Madagaszkár ősi harcosai, a sziszegő csótányok

Hegyi FlóraBy Hegyi Flóra2023.11.23.Updated:2023.11.30.Nincs hozzászólás6 Mins Read
Madagaszkári bütykös csótányok (Gromphadorhina portentosa) - Fotó: Vladimir Wrangel - stock.adobe.com
Share
Facebook Twitter LinkedIn Pinterest Email

A madagaszkári bütykös csótányok (Gromphadorhina portentosa) elterjedt és közkedvelt házikedvencek lettek az elmúlt évtizedek során. Nagy termetük és különleges megjelenésük csak még vonzóbbá teszi őket az érdeklődők számára. Nevükből adódóan Madagaszkáron őshonosok, ahol lebontó szervezetekként rendkívül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Legkedveltebb táplálékaik közé tartoznak a lehullott trópusi gyümölcsök és az avar. A legtöbb csótányfajjal ellentétben nekik nincsenek szárnyaik, így ellenségeik elől futva menekülnek, azonban van egy további érdekes képességük: a sziszegés. Ha az állat veszélyben érzi magát, erőteljes és jellegzetes hangot generálva próbálja elrettenteni ellenségeit. Ezt a hangot sokan hasonlítják a kígyók sziszegéséhez.

A hangok rejtélye

Az akusztikus kommunikáció széles körben elterjedt az állatvilágban. Az eddig ismert rovarrendek 43%-ánál mutatták ki, hogy ennek segítségével is képesek kommunikálni [1]. Ennek megjelenési formái és funkciói rendkívül változatosak. A leggyakoribb a párkeresés, az udvarlás, a dominancia kinyilvánítása és az agresszió során történő hangképzés. A házi tücsök (Acheta domesticus) és a Gryllus pennsylvanicus tücsökfaj esetében például a domináns hímek agresszív vokalizálása olyan mértékben befolyásolja az alárendelt egyedek viselkedését, hogy azok az erősebb hanghatás miatt nem mutatnak agressziót az erősebb példányokkal szemben [2].

A madagaszkári bütykös csótányok több funkció betöltésére is használják az agonisztikus hangképzést: külön sziszegést alkalmaznak a riasztás, a dominanciáért folytatott harcok és a párosodási szándék jelzése esetében is. A hím csótányokat a pronotum-ukon lévő szarvszerű dudorok alapján lehet megkülönböztetni a nőstényektől. Ennek oka, hogy rendeltetésszerű használata valóban hasonlít a nagytestű patások csatáihoz, ugyanis a hím csótányok is a dudorok segítségével harcolnak egymással. Sokszor az egyik állat úgy emeli fel és dobja odébb a másikat, akár egy bika.

Gromphadorhina portentosa hím Fotó: Nynke – stock.adobe.com

Az ízeltlábúak hangképzési mechanizmusai két csoportra oszthatóak: a hangok egyik részét specializált szerkezetekkel, másik részét pedig specializált szerkezetek nélkül képezik.

A bütykös csótányok egyedei izmaik erőteljes összehúzásával préselik ki a levegőt a légcsőrendszerükből, a potroh oldalán található légzőnyílásokon keresztül, ezáltal hallható rezgéseket generálnak a vezetékekben elhelyezkedő, speciális spirálstruktúra segítségével [1]. Tehát a faj a specializált hangképző szerkezetekkel rendelkező ízeltlábúak közé sorolható. Ez a folyamat egyébként nagyon hasonló az emberi hangképzéshez. A csótányok hangképzését behatóbban tanulmányozva az is kiderült, hogy a különböző hímek sziszegése is jelentős eltérést mutat. A domináns hímek sokkal gyakrabban és eltérő frekvencián sziszegnek, mint az alárendelt példányok [3] Ez a frekvencia a sziszegés során folyamatosan változik, alacsonyabb, majd nő, végül ismét csökken (4,613-6,542-4,924 kHz).

Ez a diagramm a hímek agonisztikus sziszegését szemlélteti, egyértelmű frekvenciasávok nélkül [3].

Nem csak a Bütykös csótányok képesek sziszegni, hanem jónéhány egyéb csótányfaj is, azonban eddig csak az Elliptorhina chopardit, a Nauphoeta cinereat és a Blatella germanica fajokat vizsgálták behatóbban a kutatók [1].

Szaporodása

Ivarérettségüket kb. egy éves korukra érik el, ahonnan számítva még körülbelül egy évig élnek. Általánosságban elmondtató, hogy a hímek kicsit tovább élnek, mint a nőstények. A madagaszkári óriáscsótányok a legtöbb csótányfajjal ellentétben ovivipárok, tehát tojásaik már a nőstény állat szervezetén belül kifejlődnek, és az anya lárvákat hoz a világra. Megtermékenyített petéik a költőtasakba kerülnek, ahonnan a lárvák kb. 50-60 nap után bújnak elő. Egyszerre akár 15-30 kis csótányt is képesek „világra hozni”. Ez a folyamat nagyon hasonlónak tűnhet az emlősök vemhességéhez, mégis merőben más. A növendék csótányok sokáig egy kolóniát alkotnak a „szülőkkel”, mivel fejlődésük során az adult csótányok ürülékét fogyasztják, amiből a szervezetük számára szükséges baktériumtörzsekhez jutnak hozzá. Ez azt jelenti, hogy fogságban sem lehet elválasztani a fejlődésben lévő kicsiket a nagyobb csótányok mellől! A sziszegésre a negyedik vedlést követően válnak képessé.

Testfelépítése

A világ egyik legnagyobb méretű csótányfaja. A kifejlett példányok ideális körülmények mellett a 6-8 cm-es testhosszt is elérhetik. Kültakarójuk barna és narancssárgás barna színű. A többi rovarhoz hasonlóan testük három részre osztható, és három pár lábbal rendelkeznek. A legtöbb csótányfajjal ellentétben nem rendelkeznek szárnyakkal.

Tartási körülményei

A legideálisabb terráriumi hőmérséklet körülbelül 25-30 °C, amihez 70-80 %-os páratartalom társul. Természetes élőhelyei Madagaszkár száraz erdői, ahol gyakran megtalálható kaktuszok és baobabfák környezetében. Általában a fák törzseinek rejtekében tartózkodik. Ennek megfelelően érdemes az állatok terráriumát kiegészíteni különböző rejtekhelyekkel, pl. a parafakéreg ideális díszítőelem és búvóhely is lehet egyben. Nem túlzottan kedvelik, ha sok fény éri őket. Aljzatnak használhatunk kókuszrostot, amit legalább 3-4 cm vastagon kell elhelyezni a terráriumban. Az üvegen képesek lehetnek felmászni, ezért érdemes tetővel fedni a terráriumot, ami egyben segít megtartani az állatok számára megfelelő páratartalmat is. Egy 20 egyedet számláló kolóniának legalább 30 cm x 30cm x 30 cm méretű terráriumot kell biztosítanunk.

Gromphadorhina portentosa – Aleksejs Polakovs – stock.adobe.com

Habitusa

Temperamentumát tekintve viszonylag nyugodtnak mondható faj, igazi „szelíd óriások”. Ha azonban megijednek, fújtatni fognak, ami a gyerekek számára elsőre ijesztő lehet, de ahogy a mondás is tartja: „amelyik kutya ugat, az nem harap”. Ez érvényes a csótányokra is, amelyek ideális rovarok lehetnek olyan kezdőknek és családoknak, akik érdeklődnek a rovarok világa iránt.

Táplálkozása

A táplálékhálózatban lebontó funkciót töltenek be. Táplálkozásukat tekintve mindenevők. Elfogyasztják a lehullott faanyagokat, leveleket és gyümölcsöket is. Ezeket fogságban is biztosítanunk kell számukra. Az erdőket járva érdemes nem mérgező fák avarját és korhadékát szedni csótányainknak. Egyszerre akár teljes testtömege felének megfelelő mennyiségű táplálék elfogyasztására is képes. A korhadék és a gyümölcsök mellett fehérjét is biztosítanunk kell számukra, amire kis mennyiségben biztosított kutya-vagy macskatáp is alkalmas lehet, de nagy kedvenc az akváriumi halaknak készített lemezes haltáp is.

Érdekesség, hogy a Androlaelaps schaeferi atkafaj a csótányokkal mutualizmusban él. Ez egy olyan kölcsönhatás a két populáció között, amelyben mindkét állatfaj profitál. A csótány élelemhez juttatja az atkát, amíg az atka megakadályozza a csótányon megtelepedő gombás fertőzések kialakulását. Az atka a csótány külső vázán él, és előszeretettel táplálkozik az általa elfogyasztott táplálékból. Az atkák csak akkor válnak zavaróvá a csótányok számára, ha túlszaporodtak, mivel ilyenkor képesek nagy felületét ellepni a testüknek [4].

Gromphadorholaelaps schaeferi atkafaj [4]

Irodalomjegyzék:

[1] E. Hunsinger, H. Root-Gutteridge, D. A. Cusano, és S. E. Parks, „A description of defensive hiss types in the flat horned hissing cockroach (Aeluropoda insignis)”, Bioacoustics, köt. 27, sz. 3, o. 261–271, júl. 2018, doi: 10.1080/09524622.2017.1327371.

[2] L. H. Phillips és M. Konishi, „Control of Aggression by Singing in Crickets” Nature. 241, o. 64-65,1973.

[3] D. C. Clark és A. J. Moore, „Variation and repeatability of male agonistic hiss characteristics and their relationship to social rank in Gromphadorhina portentosa”, Animal Behaviour, köt. 50, sz. 3, o. 719–729, 1995, doi: 10.1016/0003-3472(95)80132-4.



[4] Pneumothorax, „Mites on Madagascar Hissing Cockroaches”, [Online]. Elérhető: https://medium.com/@Pneumothorax/androlaelaps-schaeferi-376e775fde78

Gromphadorhina portentosa – Edward R – stock.adobe.com
Csótányok Gromphadorhina portentosa Ízeltlábúak Rovarok
Share. Facebook Email
Previous ArticleOvoviviparity
Next Article Mérgező csigák
Hegyi Flóra
Hegyi Flóra
  • Facebook
  • Instagram

https://www.tiktok.com/@the_buglady

Related Posts

Egy terráriumi sláger őstörténete: Fosszilis madárpókok

2025.05.23.

Trópusi fürgeszöcske

2024.12.17.

Mindennap egy alma?

2024.12.15.

A jövő tápláléka?

2024.11.04.

Comments are closed.


TerraPlaza Expo
Ezt már olvastad?
Ízeltlábúak

Egy terráriumi sláger őstörténete: Fosszilis madárpókok

By Szabó Márton2025.05.23.

A pókok (Araneae rend) egyértelműen a legmegosztóbb ízeltlábúak egyikei, széles körben forrásai mind rajongásnak, mind…

A krokodilszkinkek, mint házikedvencek

2025.05.21.

„Esélytelen, hogy megmarjon egy tarantula, ha nem provokálod”

2025.03.26.

Palacsintacsiga

2025.02.09.
Rólunk

Természetszeretet és felelős állattartás naprakész információkkal – terrarisztika és akvarisztika szakportál. Hogy kedvenceidnek minél boldogabb élete legyen.

Email: info@terraplaza.hu
Tel: +36 20 4757271

 
  • 100 éve született Gerald Durrell, aki humorral óvta a természetet - „Minden élőlény nagyon szép és érdekes, csak kellőképpen közel kell kerülni hozzájuk”
  • Beloberk István: „A természethez képest minden terrárium kicsi” - Színváltoztatás
  • Aszódi Alexandra büszke a szaporulataira - A szépséges szörnyeteg, avagy a Gila monster (Heloderma suspectum)
TerraPlaza magazin
Facebook Instagram YouTube Discord
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőség
  • TerraPlaza Shop
  • TerraPlaza Expo
Copyright © 2025 TerraPlaza ®

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.OKAdatvédelmi irányelvek